Ókor
A test ápolása, szépítése a legrégibb időktől fogva foglalkoztatja az emberiséget. Még a szinte teljesen civilizálatlan népek is színesre festették bőrüket. Céljuk ezzel minden valószínüség szerint az volt, hogy szebbé váljanak; másrészt hittek abban hogy ezek a festékek védenek a betegségektől. A kozmetikát tulajdonképpen az egyik első iparágnak lehet tekinteni, de egyben előfutárja a mai képzőművészeteknek, orvostudománynak, gyógyszerészetnek és kémiának is.
Az ősember által használt szépítő és bőrápolószerket sajnos nem ismerjük, de már a legrégibb kúltúrnépek kozmetikai szereinek készítésének módjáról sok kútforrásunk van: például az ókori költők és tudósok írásai. Főleg egyes görög és latin írók foglalkoztak behatóbban ezzel a témával, hiszen a görög-római kultúrának egyik alapkövetelménye a szépség volt és szerintük a lelkiszépség eléréséhez testiszépségre van szükség. A görög és római orvosok már a kozmetikumok higiénikus és betegségmegelőző hatását is felismerték és olyan szerek készítésére törekedtek, amelyek ezeknek a követelményeknek is eleget tesznek. Korábbi: egyiptomi, perzsa, arab főniciai, stb. népek bőrápoló készítményeiről is az említett kútforrások állnak leginkább rendelkezésünkre.
Tudomásunk szerint az egyiptomiak voltak az elsők, akik már komoly kutatásokat végeztek és igen szép eredményeket értek el a kozmetika terén. Ők már terv szerűen foglalkoztak azzal, hogy milyen növényi és állati termékek a legalkalmasabbak az emberi test ápolására. Erre a célra szolgáló készítményeiket két főcsoportra lehet osztani. Az egyik csoportba tartoznak azok a kenőcsök és krémek, amelyekkel bőrüket bekenték, hogy az puhább, fiatalosabb legyen és esetleg valamely betegség ellen is védjenek. A másik csoportot az arc szépítésére kikészítésére szolgáló készítmények alkotják. A bőrápoló kenőcsöket fürdés után használták. Ezeknek az alapanyaga faggyú, méhviasz, cibet, myrrha, labdanum és különféle egyéb balzsamok voltak, amelyekhez még illatanyagokat is kevertek. Hogy mennyire előkelő tudomány volt náluk a kozmetika, arra példa, hogy maga Kleopatra királynő állított össze jóillatú kenőcsöket és szépítőszerek készítésére szolgáló előírásokat. Neki tulajdonítjuk a "medvepomádénak", mint kozmetikumnak a felfedezését is. Sajnos az egyiptomiak által használt kenőcsök összeállításának legnagyobb része nem maradt ránk. Biztosan tudjuk azonban, hogy nagyon sokféle krémet készítettek. Arcukat az általuk "cerrusának" nevezett porral fehérítették, valamint cinóberrel pirosították ajkukat. A szemöldöküket a "kohol", illetve "mesztem" nevű szerrel festették feketére, ami kénantimonból, illetve fenyőkoromból állt. Ezen kívül ma különösnek tűnő zöld festéket is használtak, amit rézoxidból és gyantából állítottak elő. A haj festése is ismert volt elöttük. Ciprus, henna, indigó, és csergubacs szolgátak erre a célra. A hennát, továbbá kék, zöld és arany festékeket még a kéz és láb körmének festéséhez is használták. A festékekből a mai ajakrúzsokhoz hasnló rudacskákat formáltak. Az egyiptomiak a száj kozmetikájára is gondot fordítottak. Myrrhát és borókát rágtak, hogy lehelletük kellemes illatú legyen.
Középkor
E korszakban a keletről hazatérő keresztes lovagok új az illatok készítéséhez szükséges alapanyogat, illetve eljárásokat hoztak magukkal. A kinai és arab technikák nyomdokain haladva az illatat alkimisták új eljárásokat és nyersanyagokat fedeztek fel, többek között az etilalkoholt és a lepárlás módszerét. Marco Polo keletre tett utazásai szintén hozzájárultak az illatszeripar komoly fejlődéséhez. Ebben az időben kapott hatalmas lökést a fűszerkereskedelem. Széleskörben váltak ismerté a különböző fűszerek, köszenhetően kellemes illatuknak és gyógyhatásuknak (ami a középkorban a számos járvány és betegség miatt igen jelentős szempont volt). A gazdag családok pézsmával, ámbrával, zamatos gyantákkal töltött illatlabdákkal vették körül magukat. Megkezdődött az illatok intenzív használata egy, a hétköznapi élet teljesen új művészetét megteremtve. A költők szenvedéllyel ünnepelték a nőiességet. Az egyház komor és szigorú intelmei ellenére az urak és úrhölgyek azért használták az illatos fürdőt, hogy átadják magukat a testi gyönyöröknek...
Reneszánsz
A reneszánszban egy teljesen új látásmód bontakozott ki. Az építészek, mérnökök, művészek és tudósok körbeutazták egész Európát. A gazdag és előkelő pártfogók hatására erőteljes virágzásnak indultak a művészetek. Az első kémiával kapcsolatos tanulmányok progresszív módon váltották fel az alkimiát és a régi recepteket. A kor híres felfedezői Vasco de Gama, Christopher Columbus, és Magellan valamennyien új nyersanyagokkal (kakaó, vanília, peru balzsam, dohány, bors, szegfűszeg, cardamom ...) tértek haza Amerikából illetve Indiából. Ebben a korban híres kurtizánok és befolyásos nők versengtek egymással a szépségtitkokat illetően. Szülőföldjeiket hátrahagyván spanyol és olasz parfümőrök alapítottak üzleteket Párizs előkelő negyedeiben, majd hamarosan kezdetét vette az illatosított kesztyűk divatja, amit szerte Franciaországban ajánlottak eladásra.
Klasszicizmus
A Versailles-i királyi palotában az illatok használata részegítő szinteket ér el. A kesztyűk, parfümök, és púderek gyártói kiszélesítik a kereskedelmüket. Versailles válik a divat jelzőfényévé megannyi praktikát és egyéb gyakorlati szabályokat diktálva, többek között olyanokat, mint hogy a Napkirály négyévente egyszer fürdik. Ebben az érában a királyi családok és az elit rendkívül koszosak voltak, nem véletlen hogy az urak és hölgyek elképesztő összegeket költöttek a különböző illatszerekre... A két francia parfüm főváros Montpelliert és Grasse versengtek egymásal a gyógyfüvek és virágok (ibolya, jázmin, rózsa, tubarózsa, valamint levendula) termesztői címéért.
A felvilágosodás
Ebben az időszakban a hölgyek gondosan követték a csábítás különböző fortélyait, valamint megtapasztalhatták a divat zsarnoki mivoltát... XV. Lajos palotáját elnevezik "illatos palotának", ugyanis egy rendelet írta elő a minden napi különböző parfüm használatát. A gondtalan boldogság és ünneplések ideje volt ez Marie Antoinette-tel a középpontban. Különböző magazinok és ujságokban publikkták a női elegancia kánonjait amit alaposan be is tartottak. A higiénia ismét divatossá válik, valamint az illatízlés igen kifinomulttá fejlődik. Ez a jelenség pedig az első párizsi illatházak jelentős gazdagodását okozza. Virágzásnak indul a Grasse-i vegyipar és ennek köszönhetően az enfleurage és lepárlási technikák jelentős fejlődést érnek el. Ez időtájt alkotja meg Kölnben Jean Antoine Farina az Eau De Cologne-t.
A Napóleoni időszak
A romantika virágról minntázott nő alakja olyan kifinomult illatot keresett, amely tökéletesen tükrözte vissza a személyiségét. 1789-ben a forradolom nyomán franciaországban mindenütt a puskapor szaga terjengett. Az illatok használata visszafgottabb lett, bár Josephine Császárnő vagyonokat költött exotikus illatokra Napoleon pedig a kölnivíz rabjává vált. Az illatos fürdők ismét divatba jöttek. A romantikus korban a nők elvesztették az érdeklődésüket a smink és az erőteljes illatok iránt. Bágyadtan és sápadtan egy finoman illatosított kendőt tartván a kezükben lehetne jellemezni eme kor női alakját.
A modern parfüméria
A 19. század vége körül a modern parfümipar egyre inkább a középosztály hölgyeit célozta meg. A második birodalmat a pacsuli és vetiver rövid ideig tartó erőteljes imádata jellemezte, aminek aztán a 19. század végén megjelenő erős középosztályban kialakult kifinomultabb illatízlés vetett véget. A luxusárucikkek kereskedelme felvirágzott és a parfümgyártásra egyre inkább mint művészetre kezdek tekinteni. A parümkészítés egy vadonatúj eljárásának köszönhetően megjelennek olyan illatjegyek mint a vanillin, coumarin, heliotropin, és az aldehidek, ami aztán forradalmasította az illatszeripart. Tulajdonképpen innentől kezdve beszélünk a modern parfümériáról.
1900 - 2000
1900: A tehetséges látnok, Coty és a nemkevésbé szintén tehetséges Lalique összeálltak és és megalkottak egy igazán fényűző terméket. Elizabeth Arden és Helena Rubinstein megnyitják szalonjaikat. A divat kollekcióiban megjelenik a vásári forgatag, újra alkotják a női sziluettett.
1920: Ezen évek alatt a nők csatlakoznak a munkaerőpiachoz és ezáltal emancipálttá válnak. A fűzőktől megszabadulnak, a szédétő könnyűség érzése uralja el a divatot. Ebben a korban különböző sebességhatárokat törnek át. Az emberek éjszakákon át charleston-t járnak, az első némafilmek sztárjai elérik hogy a mozirajongók a lábaik előtt heverjenek, valamint a parfümökben az aldehidek frissesége és energiája varázslatos és teljesen újszerű karaktert visz az illatok világába.
1930: A háború után Christian Dior elindítja a "NEW LOOK"-ot mint a megváltozott korszak jelképét. A tervezők létrehozzák a karakter illataikat mindegyik a saját egyéni csak a divatházra jellemző stílusát ágyazván belé.
1950: Az illatokat egyre szélesebb közönség számára tudták elérhetőbbé tenni, a könnyed tonalitásuk és meghatározó karaktereik révén. Az 50-s években jelennek meg az első maszkulin eaux de toilette-ek, amelyekben a hangsúlyt a levendula és vetiver kapja, diszkrét eleganciát kölcsönözve az illatnak. Ezidőtájt jelentette meg Estee Lauder az első ilatát.
1970: A 70-es évek társadalmában sok különböző életérzés kerüt felszínre, többek között a feminizmus, a vissza a természetbe életmód, különböző meleg mozgalmak, a punk, és a neo-romanticizmus. A ruhák szintén a viselőik életfelfogását tükrözték vissza. Gyakran különböző divat stílusok keveredtek egymással. Ahogy a divatban, úgy az illatok terén is a legfontosabb tényező az illat mondanivalója volt. Egyaránt az Usa-ban és Francia országban is olyan új illatkoncepciókat alkottak, amelyek tökéletesen illettek egy kifinomult és kihívó, vagy épp egy lágyan természetes és romantikus nőhöz. Ebben az időszakban készítették el az első olyan férfiparfümöket, amelyeket nem lehetett többé a hagyományos levendula arcvízzel asszociálni.
1980: A 80-as éveket az erős érzelmek jellemezték. A berlini fal leomlása több régi ideológia megsemmisülését hozta el. A férfiak és nők számára a legfontosabb cél a tökéletes siker elérése volt az élet minden területén. Testépítés, szörfözés, síelés, volt a legfőbb módi. A testnek a lehető legfittebnek és leghatásosabbnak kellett lennie. Mindkét nem számára erőteljes és túlfűtött illatok készültek, hogy ily módon sugározzák az emberek élethez való profizmusát. Többnyire a női parfümökben egyfajta plusz adalékként megjelentek új gyümölcsös illatjegyek is, amelyek szép kibontakozásukkal romantikus hangulatot idéztek fel.
1990: Ebben az évtizedben jelentek meg azok a fajta parfümök, amelyek az ízt és illatot kapcsolták össze, mint például az édesen krémes vanília és a karamell zamatát. Ezek a parfümök gyermekkora emlékesztetnek a megannyi finomságra. A férfiak érzelmileg jobban megnyíltak. Az illatokat ekkortájt csábításra volt szokásos használni. A 80-as évek túlzásaival szemben az új "eaux"-k friss viztől illatoztak kioltván a szomjat a tisztaság érzés vágya iránt. Az illatok felidézék a tengert, a vizet, a virágokat és növényeket, egyfajta természetes érintés érzetet termemtve.
2000: Megjelennek a férfi illatokban is az élénk keleties és virágos érzékiséget sugárzó jegyek. A Niche márkák olyan uniszex illatokat ajánlanak, amik ellenkeznek a mindenkori marketing diktátumaival.
A divat világában Gabrielle "Coco" Chanel szinte halhatatlan. Ő tette tartós divattá a rövid szoknyát, a "kis fekete ruhát", a csillogó kosztümékszereket és mindenekelőtt a világ legünnepeltebb parfümjét, a Chanel N°5 - öt. Hosszú élete során botrányos szerelmi ügyei számos pletyka forrásául szolgáltak. Abban az időben például, amikor táncosnő volt egy vichyi mulatóban, egy huszártiszttel állt össze. Később viszonyt folytatott a tehetős westminsteri herceggel, aki segítette abban, hogy megnyissa első divatházát. Legtöbbet vitatott szerelmi viszonyát egy fiatal német katonatiszttel folytatta Párizs megszállása idején. A kapcsolat miatt a második világháború végén kollaborációval vádolták meg. Sikerült viszonylag ép bőrrel megúsznia, védekezésképp "l'amour" - ra hivatkozott. Chanel sok történetet kitalált életéről, és számos tényt eltúlzott, de a valóság néha izgalmasabbnak bizonyult, mint a fantázia. Chanel legzseniálisabb ötlete az volt, hogy létrehozta a világ első "mesterséges" parfümjét. 1921 - ben felkereste őt Ernest Beaux, a fiatal vegyész, aki már évek óta tanulmányozta az aldehideket. Ezek olyan szintetikus anyagok, amelyek a desztillálási folyamat során egyre erősödő természetes virágillatot fejlesztettek. Chanel beleegyezett, hogy kipróbáljon néhány mintát. Beaux különböző illatokat állított össze, amelyeket számozott üvegekben mutatott be neki. A legenda szerint Chanel az ötödik üveget választotta, mert az ötös volt a szerencseszáma. Hogy folytassa a babonát, 1921. május 5-én, az év ötödik hónapjának ötödik napján mutatta be az új parfümöt."Egy olyan nő, aki parfümöt nem visel, annak jövője sincsen." -mondta 1923-ban.
A legendás francia parfümház immáron 175 éve képviseli a magas és kifinomult nívót. A Guerlain mindig ritka és fényűző alapanyogat használ a parfümjeiben, ilyenek például a saját tulajdonban lévő Comoroi ültetvényekről származó francia vanília, vagy az ylang ylang. Mindemellet Guerlain újítónak is számít a parfümiparban használt szintetikus vegyületeket tekintve. Az 1889 ben megjelent "Jicky" az első parfüm volt amely elkészítéséhez szintetikus vegyületet használtak (ez volt a "coumaron").A Guerlain házat Pierre Francois Pascal Guerlain alapította 1828-ban. A kezdetekben különböző higiéniás termékek előállításával foglalkozott. Majd idővel elkezde megalkotni a legelső parfümjeit. A későbbiekben kifinomult illatai igen nagy népszerűséget értek el. Majd az üzlet egyre inkább felvirágzott, és mindez addig fokozódott, hogy hamarosan több királyi családnak is hivatalos parfümőre lett.Apja halála után Aimé Guerlain vette át a mesterséget, aki apjától örökölte a tehetségét. Az 1889 - ben megalkotott parfümje a "Jicky" igen népszerű volt, és ez volt az első olyan parfüm, amelyben szintetikus vegyületeket is használtak. Aime nevéhez fűzödik az a bizonyos titkos összetevő a "Guerlinade" megalkotása, amit a mai napig használ az illatház a parfümjei megalkotásaihoz.A ház soronkövetkező orra Aime unokaöccse lett akinek a nevéhez fűződnek a ház talán legismertebb illatai mint például a L'Heure Bleue, (1912), Mitsouko (1919) és Shalimar (1925) ami egyike a világ legimádottabb parfümjeinek)
Christian Dior divattervező 1905-ben született Granville-ben (Franciaország, Normandia) egy mosószerekkel foglalkozó nagyiparos családjában. Egy anekdota szerint kamaszkorában egy tenyérjós azt jövendölte számára, hogy "Az asszonyok áldani fogják, maga pedig általuk fog boldogulni.A világháború befejeztével Párizsba költözik, és olyanokkal köt barátságot, mint Max Jacob és Jean Cocteau. Anyja szándékának engedelmeskedve Dior beiratkozik az Ecole des Sciences Politiques-ra és diplomáciai pályára készül, de tanulmányait 1926-ban diploma nélkül megszakítja. Galériás lesz, Picasso, Matisse és Dali képeit állítja ki. E korszaka az 1930-as évek gazdasági válságáig tart, ekkor egy betegség miatt is, felszámolja galériáját. Ugyanekkor apja is csődbe megy, és a családi ház (mely ma múzeum), eladásra kerül. Első sapkavázlatait készíti ekkor, és a Figaro Illustré illusztrátora lesz. Vázlatai hamarosan Nina Ricci, Balenciaga és Claude Saint-Cyr divatházaihoz kerülnek, 1938-ban pedig a svájci Robert Piguet divatházhoz szerződik, ahol már mint tervező, első sikereit készíti. Innen a második világháború sodorja el, némi katonai szolgálat után családjához költözik Dél-Franciaországba, ahonnan csak 1941-ben tér vissza a megszállt fővárosba, és ekkor a nagyhírű Lucien Lelong-házhoz szerződik. Négy év múlva Marcel Boussac, a "gyapjúkirály" pénzügyi segítségével az önállóság útjára lép. 
Yves Saint Laurent algériai francia családba született, apja egy biztosítótársaság vezető tisztviselője volt. Mind apai, mind anyai nagyszülei Elzászból menekültek az 1870/71-es francia-porosz háború idején Észak -Afrikába. A helyi gimnázium egy diákelőadása alkalmával lobbant szerelemre a jelmeztervezés iránt, ekkor tizenegy éves volt. A divatvilág iránti ébredő vonzalma egyidejűleg menekülést is jelentett diáktársai gúnyolódása elől, akik a feminin kisfiúban állandó céltáblára leltek. Tizenhétévesen, 1953-ban költözött Párizsba, itt az haute couture szakmai kamara divatiskolájában (Chambre Syndicale de la Haute Couture) tanult. Képzése idején már versenyt nyert az IWS (Nemzetközi Gyapjútitkárság) pályázatán egy koktélruhatervével. Miután divatrajzai a Vogue-ban is megjelentek, a főszerkesztő felfigyelt rá, és Christian Dior figyelmébe ajánlotta, aki alkalmazta is divatházában, és Saint Laurent Dior haláláig (1957) itt dolgozott, sőt 21 évesen művészeti vezetővé nevezték ki, azzal a nemtitkolt céllal, hogy a válságba került céget a csődtől megmentse.
Serge Lutens sikertörténete a franciaországi Lille-ből indúl, ahol egy igen neves hajszalonban tevékenykedik mint fényképész és designer. 1962 - ben Párizsba költözik. A munkáit látván a Vogue magazin felfigyel rá, és felkérik különböző munkákra, smink, ékszer, és frizura tervezésre. A 60-as évek folyamán olyan neves fényképészekkel dolgozik együtt, mint Richard Avedon, Bob Richardson, valamint Irving Penn. Christian Dior megbízására 1967- től olyan új sminkirányzatot vezet be, amelyet azóta is a smink forradalmaként emlegetenek.Az 1973 - ban készült fotósorozatát olyan nagy mesterek inspirálták, mint Claude Monet, Georges-Pierre Seurat, Pablo Picasso és Amedeo Modigliani. A képsorozat látható volt többek között a New York - i Guggenheim múzeumban, valamint világszerete több helyen. A 70 - es évek közepén az általa rendezett két művészfilmet pedig bemutatták a Cannes-i filmfesztiválon is (Les Stars 1974, Suaire 1976). 1980 - tól a japán Shiseido kéri fel együtműködésre. Ez alatt az idő alatt számos tökéletesen megtervezett, lélegzetelálítóan szép és precíz fotót és rövidfilmet készít a különböző reklámkapampányok számára, amelyek közül kettő el is nyeri a "Lions D'or" a nemzetközi reklámfilm fesztivál díját. 
Lutenst 1982 -ben felkéri a Shiseido hogy alkossa meg a Nombre Noir parfümöt. Ez a munka annyira megtetszik a művésznek, hogy az 1990 - es évek elején kigondolja és megtervezi a most "Les Salons du Palais Royal" néven ismert parfümház székhelyét, 2000 - ben pedig elindítja a saját márkáját a"Parfums-Beaute Serge Lutens" - t, majd ezt követően négy éven keresztül nyeri el (2001- 2004) a parfümök Oszkár díját a Fifi díjat.Serge Lutens az elméjében megfogant hangulatokat és víziókat gyönyörű illatélményeket nyújtó parfümökbe zárja. Ennek a feladatnak a tökéletes megvalósításához Christopher Sheldrake parfümőr szoros közreműködését veszi igénybe.
A niche kategória egy igen különleges és értékes gyöngyszeme a Montale. A márka atyja Pierre Montale hosszú időn keresztül csak a Szaudi királynak valamint hercegeknek és hercegnőknek készített parfümöket. Ezekben a különleges parfümökben olyan értékes és nehezen előállítható anyagot használt, amelynek a hatása fenséges és bódító. Ez a titokzatos anyag az Oud. Az Oud a lélekre hat, és ezlátal talán az sem véletlen hogy a budhista szerzetesek is gyakran használják ezt az anyagot a meditációik során. Sokak szerint a hatása felér a szerelmi bájitallal, egy igazi afrodiziákum. Ez a szer sok évszázadon keresztül csak a keleti nemesség privilégiuma volt.
A házat 1875 - alapították London belvárosában. Immáron 130 éve elégíti ki a történelmi és jelenkori felső körök illatszerigényeit. A Trumper név olymértékben elismert a királyi körökben, hogy Viktória királynő óta, öt soron következő uralkodógeneráció fejezte ki megbecsülését a cég iránt a Királyi Címer odaadományozásával. A mai napig is az ügyfelek törzsét azoknak a leszármazottai alkotják, akik annak idején Mr Trumper első vendégei voltak. A Trumper név számos irodalmi alkotásban is feltűnik. 
Lorenzo Villoresi eredetileg filozófusnak tanult a firenzei egyetemen. Az egyetem elvégzése után minden vágya az volt, hogy folytassa azokat a kutatási munkákat, melyek keretében ősi filozófiákat tanulmányozott. Evégett kezdett a Keletre utazgatni, bejárta Jeruzsálemet, Kairót, a Közel-Keletet. E helyeken teljesen elbűvölte őt az emberek nyugodt életstílusa, világa, mely jelentősen eltér a mi rohanó nyugati kultúránktól. Fűszereket, aromákat, esszenciákat vásárolgatott itt a saját maga élvezetére, melyekkel aztán visszatért Olaszországba. Innen már csak kis ugrás volt a parfümök világa. Ugyanis hamar eljutott arra a felismerésre, hogy mi itt Nyugaton elvesztettük kapcsolatunkat az öt érzékszerv egyikével, nevezetesen a szaglással - főleg, ami az ezzel kapcsolatos érzékiséget illeti. Így hobbi gyanánt nemcsak alapanyagokat gyűjtött, hanem a parfümökkel foglalkozó szövegeket. A barátok, ismerősök, akik kissé meghökkenve szemlélték, hogyan lesz a filozófus kutatóból egyszerre a parfümök mestere, sorban álltak azokért a fantasztikus aromaelegyekért, melyeket Villoresi eredetileg pusztán a saját maga szórakoztatására állított össze. Aztán az egyik közeli barát a 80-as évek végén megkérte, készítsen a híres divatháznak, a Fendinek potpourrit és illatgyertyákat. Villoresinek tetszett a kihívás, így igent mondott a felkérésre. A többi immár legenda.
Villoresi kollekciójában megtalálható a klasszikus parfümkészítés monotematikus darabjai, mint a Musk (Mósusz), Sandalo (Szantálfa), Incensi (Tömjén), de a Fantasy -kollekcióban olyan - mára kultusztermékekké vált - darabokkal is találkoznuk, mint a Piper Nigrum (karakteres fűszerkavalkád), a Yerbamate (a végtelen prérit idéző gyógynövényes zöld unikum) és a bestseller listák élén található tünemény, a belle epoque világát életre keltő Teint de Neige.
A The Different Company a 21. században született. Olyankor, amikor a luxus, mint olyan, gyakran emlegetett és keresett, ennek ellenére - bármekkora paradoxon is ez - mégsem egyszerű valódi luxuscikkekre akadni. Ez motiválta a cég termékeit, melyek az egyik leghíresebb kortárs parfümőr, Jean-Claude Ellena és a keresett üvegtervező, Thierry De Baschmakoff közös művei. Modern, végletekig letisztult illatok Franciaország egyik legfelkapottabb műhelyéből.
Végül, nem feledkezhetünk el a Thierry De Baschmakoff alkotta üvegekről sem, melyek egyenesen lenyűgözőek. Méghozzá abban, ahogy a luxust ötvözik a funkcionalitással: a lánggal kristályos ragyogásúra fényezett üveg formája egészen kivételes: letisztult, modern és mégis örökbecsűnek hat. Valódi, 21. századi luxus, mely méltó őrzője a benne rejlő rendkívüli illatkölteményeknek. 
A legendás parfümkészítő, Jean -François Laporte 1976 -ban nyitotta meg az első L'Artisan Parfumeur butikot Franciaország fővárosában. A cég azóta számos olyan innovatív ötlettel gazdagította a parfümkészítés tudományát, melyek forradalminak számítottak a maguk korában, és ma is különlegesnek hatnak: párosították a vanília és a vattacukor jellegzetes illatát a Vanilia-ban, elsőként használtak kávét a Eau de Navigateur-ban, valamint ők hozták létre az első valódi fügeillatú kompozíciót az imádnivalóan zamatos Premier Figuier személyében. Sőt, a cég olyan emlékezetes alkotásokkal örvendeztette meg a nagyközönséget, mint a cirkuszok illatvilága által inspirált Dzing!, vagy a feledhetetlen füstös teával illatozó Tea for Two.
A L'Artisan Parfumeur szakít a parfümkészítés hagyományos elveivel abban, hogy az illatok gyökeréhez nyúl - ezek pedig nem mások, min az emlékek. Ahelyett, hogy a manapság oly divatos aromaterápiás célzatú parfümöket hoznának forgalomba, a L'Artisan Parfumeur megragad egy hangulatot, és ezt próbálja az illatok nyelvén kifejezni (eklatáns példája ennek a már említett Dzing!). A marketing teljes elhagyásával, a L'Artisan cseppfolyósított érzelmekkel ajándékoz meg. Legyen ez egy séta az érett gyümölcsöktől roskadozó fügefák között (Premier Figuier), a nyári vakációk tarka virágillata (a gyönyörű, romantikus La Chasse aux Papillons) vagy a rózsák és az eső áztatta föld kipárolgásának kivételes egyvelege (Voleur de Roses). Mi több, az erdő és a farkasok bundájának karakteres illatvilágát is sikerül megidézni a végtelenül buja, férfiaknak készült,de a hölgyek által is magasztalt Mechant Loup-pal (Gonosz farkas).
A cég parfümjei kifejezetten ajánlhatók azoknak, akik el akarnak szakadni a mai, sokszor lélektelen óriás parfümériák gombamód szaporodó kínálatától. Marie Dumont, a L'Artisan jelenlegi első embere egyértelműen rámutat arra, hogy a L'Artisan Parfumeur termékeit egy szűk rétegnek készítik, és ezt szándékosan teszik. Nem akarnak kényszeredetten megfelelni a tömegigényeknek, sőt még csak a parfümök komponálásnak bevett gyakorlatát is elvetik azért, hogy különleges termékekkel lepjék meg az illatok rajongóit. Bensőséges illatok ezek, mely sokszor hívnak elő régi, kellemes emlékeket a szagláson keresztül. Sokaknak a L'Artisannal való találkozás elsöprő erejű hatással van arra, amit addig a parfümökről gondoltak.
A virágokat vékony rétegben hálókra hintik és így két fakeretbe szorított, vékony zsírréteggel bevont üvegtálba vagy olajjal telített szövet közé teszik. Hogy a zsiradékot illattal telítsék, bizonyos idő múlva többször egymás után tesznek friss virágokat a régiek helyére. Ezt az eljárást úgy is módosíthatják, hogy levegőt, vagy gondosn tisztított szénsavat árasztanak a virágokon át és az illattal megtelt áramlatot olvasztott zsíron vagy olajon hajtják kereszül, melyek így az illatot magukba szedik.
Ezt az eljárást a citrusos gyümölcsök esetében alkalmazzák. Miután a gyümölcs termézetes esszenciákban gazdag héjját eltávolítják, apró szúrásokat ejtnek, majd egy géppel összepréselik, azután keletkezett folyadékot hagyják leüllepedni. Végül hogy szétválasszák a vizes részeket az olajtól, egy nedves papíron keresztül átszűrik. A hideg sajtolás kimondottan azoknál a gyümölcsöknél ajánlott, amelyeknek a fényes és friss illata nem élne túl egy hővel járó eljárást. Ilyen gyümölcsök többek között a narancs és a citrom, valamint egyéb más friss citrusos gyümölcsök.